épületek cikk

A cső és a lyuk probléma, első rész

A tyúk később volt, mint a dinoszaurusz-tojás, de a dínók még most is tojnak

| 2014.03.11
1998 óta foglalkozom társasházakkal, főleg a budai oldalon. Sajnos, amikor a többségük épült, az építészetnek már csak hűlt helyeire tettek bérvillákat – az egyik legdrámaibb a Fadrusz-villa helye (sok másik mellett). Kié a ház? Kié a felelősség?


A fő baj az átgondolatlanság, a "nem a jövőnek tervezünk" hozzáállás. De ha nem a jövőnek tervezünk, akkor minek, vagy kinek? Érdemes végigkövetni ezeket az épületsorsokat. Egy épület rommá válik és senki nem látja benne, nem akarja látni benne az értéket, amelyet akkor képvisel, amikor azt "régivé teszik", helyreállítják.

Egy romos régi épület is sokkal szebb, mint a helyére kerülő terv nélküli – de nevezzük tervezettnek, miután engedély az kell – "épület". Az "épület" szó azért idézőjeles, mert számtalan olyan dolgot okoz azoknak, akik egy kicsit is érintettek az ügyben, amely a halálukig mérgezi az életüket - nem túl épületes...

Elég csak most erről annyi, hogy minden változás új reményeket, vagy kudarcokat hoz egy ilyen ház életében. Ami összefoglalva: békétlenség! Békétlenség a társasházban.

Ahogyan nincs békekötés és kompromisszum az építészet és az építési vállalkozók között, ugyanúgy tükröződik ez az épületek tulajdonosi köreiben, a "jelenlegi tulajdonosok" között. Napjainkban éljük az "ezerarcú béke" világát. Egy pillanatra se higgye senki azt, hogy a béke, mint olyan valaha is létezett, ezért is tartozik a fogalom kategóriájába.

A helyszín a Naphegy, persze lehetne sok-sok más helyen, amelyeket ismerek. Mindegyikben egyetlen közös mozgatórugó van: a szerzés bármi áron. Vagyonnak neveztetik ugyan, viszont a kérdés mindig az, hogy kié? És ezzel eljutottunk az úgynevezett fő témához. Ez középületeknél is igen jelentős kérdés, ott inkább úgy hangzik: ki a gazdája? Egy épület a gazdája, vagy a tulajdonosa hű tükre, (olyan, amilyennek azt látni akarja), viszont sokan vannak, akik a tükröt sem ismerik. Jobb is sokszor nem belenézni, mert velünk szemben állunk a magunk valóságában és ez sokszor igen gyarló. Mutasd meg házadat, megmondom ki vagy!

Ne a mások házával foglalkozzunk mindig, mint azt sokszor tesszük! Például egy múzeum az kié? (Mario Botta előadás - az Építészkongresszus okán merült fel a kérdés bennem.) Kinek a hű tükre?

De most vissza az alaphelyzethez!

Egy 1941 előtt épült épületben, amit ma "társasház" -nak neveznek, kié a kémény, illetve kié benne a lyuk? (Füstjárat/kürtő/biztonsági berendezés: sorolhatnám.) Mi volt előbb? A cső, vagy a lyuk?



folytatás következik

A szerző legújabb cikkei