A szokásosnál hosszabb, és világhírű építészekben gazdag programot kínált az idei Nemzetközi Építészkongresszus, mely a MÉSZ 120. ünnepi évének záróeseménye volt. Közel hétszázan vettek részt az eseményen.

A terveik összetett egyszerűségével is jellemezhető Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál kapta idén a Molnár Péter-díjat. A 2004-ben alapított, most 17. alkalommal átadott elismerés kuriózum a hazai építészeti díjak sorában: a szakma országosan elismert szereplői magánemberként ítélik oda olyanoknak, akik munkáikkal túlmutatnak aktuális építészeti divatokon és ideológiákon, ezzel pedig (m)értékteremtők.

Az 1960-as, 1970-es években létesült modern városközpontok rehabilitációjának lehetőségeit vizsgálom DLA kutatásomban. Ajka és Salgótarján felújított modern városközpontja után most egy cseh példát mutatok be.

Két éve költöztünk Érdre, ezért éppen ideje, hogy bemutassam Érd építészeti emlékeit: a minaretet, aztán az országzászlót, majd a Magyar Földrajzi Múzeum épületét, az Ófalui Szent Mihály templomot és a többieket. Elsőként most Érd jelképeit: Érd város címerét, Érd zászlaját, a Harangjátékot és az érdi Életfa térplasztikát ismertetem.

DLA kutatásom során a szocializmus időszakában létrejött modern városközpontok rehabilitációjának lehetőségeit vizsgálom. Ennek kapcsán foglalkoztam Ajka városközpontjának megújulásával.

Másfél évtizedes huzavona és tervezés után talán végre zöld utat kapott a Bosnyák tér megújulása. A téren új piac, szakrendelő és városháza épül, a szomszédban irodaépületek épülnek és lakóházak valósulhatnak meg magánberuházásban a következő nyolc évben.

Legyen szó csak néhány vizesblokk felújításáról, tetőszerkezet cseréjéről, esetleg az óvoda körüli járda térkövezéséről vagy éppen az épülethőszigeteléséről a Várépítőn főleg olyan intézményeknek van esélye, akik gyakran máshonnan nem kaphatnak támogatást. Országszerte az idei éveben 18 gyermekintézménynek és 1 műemléknek jut támogatás az építőipar

Ebben a minisorozatban a meghökkentő épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly hangvételű szakcikk mellett olykor szükséges egy kis játékosság, ennek ellenére ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

Az ÉME Mesteriskola felvételi tervpályázatot hirdet. A tervek benyújtásának határideje 2020. augusztus 24. (hétfő) 17:00, a tervezési helyszín Miskolc történelmi belvárosában található.

Végre megmodhatjuk, milyen legyen a Városháza park. A Fővárosi Önkormányzat egy új honlapon igyekszik választ kapni arra, mit szeretnének itt (valamint a Horváth kertben, a Vérmezőn és a Városmajorban) a budapestiek.

Mit szólnátok hozzá, ha a Kiskörút és a Gerlóczy utca sarkán egy akkora toronyház állna, mint az Anker-palota? Az új főpolgármester ismét szóba hozta a Városháza tér kérdését. Bár ő csak parkosításról beszélt, eszembe jutott, hogy a terület átalakítására hány terv született már. Megmutatom a legutóbbit.

A rekonstrukció tiltása, a Velencei Kartában nem definiált, [1] mégis mindenki által tudni vélt dogma rendkívül mélyen gyökerezik a hazai építész közgondolkodásban. Míg a laikus közönség általában örömmel fogadja a teljes rekonstrukciókat – hiszen a turizmus, különösen az élményturizmus nem kedveli a romokat, annál inkább a korhű bútorokkal, viaszbábukkal vagy önkéntes színészekkel berendezett enteriőröket –, a műemlékvédelemben kevésbé jártas szakmabeliek továbbra is egyetértenek: a rekonstrukció lehetőleg kerülendő.