Ez pusztán csak idézet! A Facebookról!
""""""""
Barna Béla vezérigazgató, elnökségi tag (Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége): Ügyfélelégedettség-mérés az önkormányzati szférában?
Az elégedettségmérés bevett módszernek számít a versenyszférában, azonban az önkormányzati gazdálkodás területén még nem annyira elterjedt. A pécsi városi vagyonkezelő azonban fontosnak tartja megismerni partnerei véleményét, elégedettségét, ezért minden év végén elégedettségmérést és jövőkép kutatást végez. A kérdőíves megkérdezés telefonos úton történik, az elégedettségmérést időben 3-4 hét múlva követi a jövőkép kutatás. Ez a megoldás mára olyannyira beépült az önkormányzati vállalat működésébe, hogy az éves terv kialakításában is fontos szerepet játszik, valamint a cég különböző divízióit irányító munkatársak éves teljesítmény értékelését is befolyásolja. A kutatás egyik legnagyobb előnye, hogy a különböző évek adatai összehasonlíthatóak, ezáltal lehetőséget ad egy elégedettebb ügyfélkör kialakításához és irányelveket szolgáltat az aktuális fejlesztésekhez.
Cservenák Róbert GIS rendszermérnök, Baranyi Péter GIS üzletág igazgató: Komplex térinformatikai alapú városirányítási, vagyongazdálkodási és vagyonértékelési megoldások
A városüzemeltetési rendszerrel pontosan nyomon követhetővé válik, hogy mikor kell a köztéri növényeket locsolni vagy milyen köztéri bútorokat kell karbantartani és mindez mennyi időt és pénzt emészt fel.
A CityScape egyik előnye a moduláris felépítése és kötetlen adatmodell, így az újabb elvárások vagy a napi működés tapasztalatai alapján felmerülő igények rugalmasan szolgálhatóak ki.
A GIS megoldás hátterét jelentő MapGuide Open Source szervert akár cégünk is üzemeltetheti, biztosítva ezzel a folyamatos, zökkenőmentes működést. A teljesség igénye nélkül, olyan fontos modulok, mint a város útnyilvántartása, zöldterület-kataszter, játszóterek, padok, közterületi eszközök nyilvántartása. A Városüzemeltetési rendszer főbb funkcionalitásai közé tartozik a grafikus, képi és alfanumerikus adatok sokféle szempont szerinti megjelenítése, mérés, objektumok keresése, objektum adatok megjelenítései, grafikus adatok és lekérdezés eredmények nyomtatása, dokumentumokkal történő kapcsolat létrehozása. Így a modulok képesek arra, hogy tetszőleges lehatárolási egységben (például adott választókerületben) egyedi célú lekérdezést hajtsunk végre. A városüzemeltetési rendszer alkalmazásával rengeteg helyszíneléssel töltött idő és járulékos költsége (eszköz, üzemanyag, stb.) takarítható meg, gyorsabb és pontosabb döntés-előkészítés valósítható meg, ami elengedhetetlen a XXI. századi felelős gazdálkodáshoz.
Az adatok akár korszerű geodéziai megoldásokkal is gyűjthetők (GPS eszközök, lézeres mérőállomások felhasználásával, ortofotó feldolgozásával, stb.), de legalább ennyire fontos része a feladatnak a másodlagos adatok begyűjtése is, mint pl. a fényképek, műszaki tervek integrálása.
A városüzemeltetési tervezésekor a továbbfejleszthetőség mellett fontos szempont volt, hogy a pénzügyi keretek függvényében képes legyen fogadni új modulokat, illetve alkalmas legyen kielégíteni új igényeket is.
A CityScape egyik előnye a moduláris felépítése és kötetlen adatmodell, így az újabb elvárások vagy a napi működés tapasztalatai alapján felmerülő igények rugalmasan szolgálhatóak ki. Másik nagy előny a rendszer felhasználó-barátsága, ugyanis a rendszer nem igényel különösebb szakmai előtanulmányokat. Elérhető belső intranetes hálózaton, illetve az interneten is, de a WEB-es böngésző alatt futó alkalmazás külön telepítést nem igényel. A rendszert egyszerre többen is (egyes funkciókat akár a lakosság is) használhatják, míg az érzékeny funkciók használata jogosultsághoz kötött. Amit fontosnak tartunk megjegyezni: nemcsak a rendszer létrejöttét, hanem a változások folyamatos rendezését és az informatikai támogatást is biztosítani tudja. Ez a rendszer hosszú távú használhatóságának egyik kulcskérdése.
Körmendy Imre tudományos munkatárs (Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Településépítészeti Tanszék) elnök (Magyar Urbanisztikai Társaság): Fenntartható településtervezés
A településtervezés fenntarthatóságának két előfeltétele van: egyrészt, hogy a társadalom fölé nőtt gazdasági hatalom (magán és vállalati) nem teszi feleslegessé – helyébe ingatlanfejlesztést léptetve; másrészt, hogy a politikai berendezkedés miként érinti a közösségek tervezési jogát, a szubszidiaritás elvét, a hatalom-megosztást.
Továbbiakban a tervezés fenntarthatósága maguknak a településeknek a fenntarthatóságával függ össze szorosan. Ennek összetevői a társadalmi, a műszaki-fizikai, a természeti és a környezeti fenntarthatóság.
Mindezeknek az elvei, szempontjai nagyjából kiforrottak, egyes elemei jogszabályokban rögzítettek, csak éppen tudatosítani kell/ene a társadalomban és a döntéshozókban, továbbá a felismert értékek szerint kellene a döntéseket meghozni. Ehhez – többek között – régi berögzöttségeken, előképeken szükséges túllépni, valamint az egyéni és csoportérdekek helyett a közjót előtérbe helyezni.
Dr. Kövesdi Zoltán, a DöntőBizottság elnöke (Közbeszerzési Hatóság): A Kbt. legutóbbi változásának gyakorlati tapasztalatai
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) elfogadása, illetőleg az azt követő törvénymódosítások eredményeképpen számos jogintézmény változott.
A Kbt. 2012. január 1. napján lépett hatályba, a hatálybalépést követő gyakorlati tapasztalatok és visszajelzések alapján, az új Ptk. elfogadására is tekintettel szükségessé vált a szabályozás pontosítása, átalakítása.
Többek között 2013. július 1-jei hatállyal módosította a Kbt.-t a 2013. évi CXVI. törvény, illetve legutóbb a 2014. évi XV. törvény.
A tételes joganyag változása és a döntőbizottsági gyakorlat ismertetése képezi az előadás tárgyát, megvizsgálva a fejlődési tendenciákat is.
Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár, tanszékvezető (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar, Közpénzügyi Tanszék): Új állampénzügyi rendszertan – és az önkormányzatok mozgástere
A nemzetközi pénzügyi válság, benne az euró-zóna gyengülése, és a 2010-ig vitt neoliberális magyar gazdaságpolitika összeomlása a Magyar Állam újjászervezését elemi erővel hívta életre. A jól kormányzott állam aktív gazdaságpolitikája képes a gazdaság befolyásolására, és a piaci szereplők működésének szabályozására. A válságot kezelő, de a növekedés indikátoraira koncentráló magyar gazdasági kormányzás centralizál, vagyis a központi kormányzás feladat-és finanszírozás koncentrációt hajt végre, mind az települési önkormányzatok, mind a társadalombiztosítás, mind az elkülönített állami pénzalapok vonatozásában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közpénzügytan professzora előadásában bemutatja a 2010-óta jogi és gazdasági kormányzási vetületben újjászervezett állam közpénzügyi viszonyait, az államháztartás, mint technikai tartomány mozgásterét. Mindezek kontextusában utal a közigazgatás-tudomány felértékelődő szerepére, és benne az önkormányzatok újrapozícionálására. Bemutatja a sikeres adósságkonszolidáció eredményeit, és azt lehetséges, új típusú önkormányzati mozgásteret, amiben a települések önkormányzatai a jövőben működnek.
Dr. Maráczi Zsolt ügyvezető elnök (Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület): Hosszú távú lakáspolitika szükséges
Egy egészséges lakáspolitikának része a lakásépítés, a lakásfelújítás és a bérlakásépítés is.
Négypontos javaslatunk jelentős költségvetési források nélkül alapozza meg egy hosszú távú, fenntartható lakásprogram megvalósítását, finanszírozását. Ennek forrásai lehetnének az EU-s támogatások és az EIB-forrásokból képzett hitelek. Az építőipari ágazat kifehérítéséhez is hozzájárulna, ha a SZOCPOL mértékét felemelnék a lakásépítési költségek áfa-tartalmáig, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalma visszajutasson az építkező, új lakást építő vagy vásárló gyermekes családoknak. Mindez megvalósítható egy kiszámítható kormányzati lakásfejlesztési politika keretében, egy kormánybiztos vagy államtitkár koordinálásával.
A 2013-as épített 7293 új lakás az utóbbi évszázad legalacsonyabb lakásépítési száma. Ilyen ütem mellett a hazai lakásállomány megújulási ciklusa több mint 600 év. A hazai lakásállomány helyzetét jól illusztrálja a KSH-adatokon alapuló IGYLAKUNK.HU fotókiállításunk.
Mehrli Péter elnök (Magyar Ingatlanszövetség): Az önkormányzati vagyon értékelésének speciális aspektusai
Az önkormányzatok a tulajdonukat képező, ill. a megszerzendő vagyontárgyaikon keresztül valósítják meg feladataik döntő részét. Megalapozott vagyongazdálkodásukat csak akkor tudják megvalósítani, ha ismerik vagyonukat, arról nyilvántartást vezetnek, és ehhez ismerik azok adott eszmei időpontra vonatkozó értékét, az esetleges tranzakciók, hasznosításba adás, vagy vétel időpontjára vonatkozó értéket.
A nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott önkormányzati vagyonkategóriákban javarészt ingatlanok szerepelnek. Ezek alkotják az önkormányzati törzsvagyon nem forgalomképes és korlátozottan forgalomképes elemeit és az üzleti vagyon csaknem teljes egészét.
Az ingatlanvagyon értékének megállapítására jól ismertek a nemzetközi módszerek és a leggyakrabban használt értéktípusok.
Az értékbecslési feladatok döntő többségét a tulajdonjog értékének meghatározása jelenti általános esetben. A rendelkezés, a használat és a hasznok szedésének joga- miután egy kézben- van együttesen kerül értékelésre. Az önkormányzatok estében ezek elkülönülhetnek egymástól. Ugyancsak speciális értékmegközelítést igényel a bérleti jogok értékelése, a korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanok értékmeghatározása, a kisajátítási eljárással megszerzett ingataanok értékének megállapítása, a bérleti díjak meghatározása, közlekedési létesítmények értékelése. Különleges feladatokat jelenthet a természeti, vagy egyéb okokból bekövetkezett katasztrófák estén az aktuális érték alapján elvégezhető kár-értékelés vagy a közösségi szempontból jelentős, de hasznai alapján reálisan nem értékelhető ingatlanok valós értékének megállapítása. Ezek során felmerülő speciális szempontokra - a teljesség igény nélkül- kíván rámutatni az előadás.
Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.): A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő lakásokkal történő gazdálkodás koncepciója 2014-2017.
2011. novemberében elkészült „A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő lakásokkal történő gazdálkodás koncepciója - 2011-2014.” című dokumentum, amely összefoglalta a lakásgazdálkodással kapcsolatos legfontosabb koncepcionális elemeket. A koncepciót a Fővárosi Közgyűlés 3549/2011. (XI.30.) Főv. Kgy. határozatával elfogadta, amivel meghatározta a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő lakásokkal történő gazdálkodás legfontosabb céljait, az érintett lakások körét és a Főváros küldetését a lakásgazdálkodás terén.
Ezt követően elkészült a hivatkozott koncepció stratégiai kiterjesztése „A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő lakásokkal történő gazdálkodás koncepciója – 2014-2017.” címmel, amely már
- az egyes kialakított lakásszegmensekre önálló stratégiai feladatokat fogalmaz meg,
- teljes körűen megteremti az összhangot a Budapest Főváros Vagyongazdálkodási tervvel,
- és egységes szemléletben kezeli a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő valamennyi lakást, bérlőkijelölési jogot, valamint a lakásépítésre rendelkezésre álló területeit.
A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonaként 2 046 lakást tart nyilván, ami a teljes fővárosi lakásállomány mindössze 0,23%-a, de még a fővárosi bérlakás-állományra vetítve sem éri el az öt százalékot (4,4%), így ez a lakásállomány sem a Főváros lakáspiacán, sem a kerületek tulajdonában maradt önkormányzati lakásállomány esetén nem tekinthető befolyással rendelkező lakáspiaci eszköznek.
„A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő lakásokkal történő gazdálkodás koncepciója – 2014-2017.” kiindulási pontja a meglévő lakásállomány, mint ingatlanvagyon elem felmérése és a stratégiai lakásszegmensek kialakítása.
Szabados László közbeszerzési üzletág-igazgató: Önkormányzati energia közbeszerzések sikerei és az elektronikus árlejtés (eAukciók) alkalmazásának tapasztalatai
A cég. egy energia beszerzésekre szakosodott független beszerzési szakértő társaság. Szakértőink által támogatott 300 közbeszerzési eljárásban, az elmúlt időszakban 500 fogyasztónál összességben 50 milliárd forintos összértékben bonyolítottunk le energia eljárásokat, amely eredményeként partnereink összesen 8 milliárd forintos megtakarítást realizáltak az állami szektorban.
Az előadás során kézzelfogható tapasztalatok útján bemutatjuk az önkormányzatok egyedi beszerzési sikereit, csoportos beszerzési sikereit a Magyar Energia Beszerzési Közösség kereteiben illetve az elektronikus árlejtés alkalmazásának módját, előnyeit és az így elért eredményeket esettanulmányokon keresztül. Bemutatjuk, hogyan lehet a legjobb gyakorlatot Önöknél is alkalmazni.
Dr. Tóth Ernő közigazgatási tanácsadó (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkárság): Az állami vagyonpolitika és az önkormányzati vagyongazdálkodás kapcsolódási pontjai
1. Kormányzati célok a vagyonpolitika területén
- a vagyongazdálkodás rendszerszintű egységesítése a nemzeti vagyon körében,
- vagyonpolitikai szemléletváltás: a nemzeti vagyon védelmének megteremtése és hosszú távú megőrzésének biztosítása, egységes irányelvek meghatározása
- progresszív jogalkotás, új irányok normatív lefektetése: mértékadó és új irányokat szabó, többszintű jogalkotás,
- átlátható és ellenőrizhető felelősségi viszonyok,
- egységes vagyon-nyilvántartási rendszer, amely értékalapú, összehasonlításra és összesítésre alkalmas adatokat tartalmaz.
2. A ciklus során megvalósult rendszerszintű változások és eredmények bemutatása:
- a szabályozási környezet átalakítása, az állam, mint szabályozó
- jelentősebb vagyongazdálkodási intézkedések, az állam, mint tulajdonos
3. Útmutató a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alkalmazásához önkormányzatok részére:
- a sarkalatos vagyontörvény előkészítésének bemutatása,
- a nemzeti vagyon (azaz az állami és az önkormányzati vagyon) jogi kategóriái,
- önkormányzati rendeletalkotás a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján,
- az állami elővásárlási jog gyakorlása az önkormányzati vagyonra vonatkozóan,
- a felmerült jogértelmezési problémák bemutatása és megválaszolása.
4. Az állam tulajdonosi intézkedései az önkormányzati vagyonnal összefüggésben:
- a megyei konszolidáció teljes körű vagyonátvételének levezénylése,
- állami vagyon ingyenes önkormányzati tulajdonba adása (összesített adatokkal és példákkal).
"""""""
megjegyzés: érdemes volt látni és hallani sok jó dolgot
Imling József